1. A leggyakoribb sportsérülések – és a biztonságos sportolás trükkjei
  • A leggyakoribb sportsérülések – és a biztonságos sportolás trükkjei – FUTURO™ rögzítők és szorítók

    • Korától és erőnléti szintjétől függetlenül, ha sportol vagy más aktív szabadidős tevékenységet folytat, például túrázik vagy hegyet mászik, akkor valószínűleg elszenvedett már egy vagy több sportsérülést. Gyakran az adott sportban szükséges mozgás határozza meg, hogy melyek a leggyakoribb sérülések. A kontaktsportokat űzők, például a rögbisek vagy a futballjátékosok általában másfajta sérüléseket szenvednek el, mint a futók vagy a teniszezők. A különböző sérülések pedig a lehető leggyorsabb felépülés érdekében más-más kezelést igényelnek.


    • Akut és krónikus sportsérülések – mi a különbség?

      Kétféle sportsérülés létezik – az akut és a krónikus –, amelyek okai és kezelése nagyban különbözik.

      Az akut sérülések hirtelen, előjelek nélkül történnek. A ficamok, húzódások, szakadások és törések mind akut sérülésnek minősülnek. Az olyan sportokban, mint a futball, a kosárlabda és rögbi előforduló fizikai kontaktus súlyos sérülésekhez – így például törésekhez – vezethetnek, ám a leggyakoribb akut sérülések fizikai kontaktus nélkül is előfordulhatnak. A WebMD szerint a hét leggyakoribb sportsérülés közül négy akut sérülés:
       

      • Bokaficam
      • Ágyékhúzódás
      • Combhajlító izom húzódása
      • Térdsérülés – keresztszalag-szakadás

      A krónikus sérülések leggyakrabban ugyanazon ízület túlerőltetésének vagy ismétlődő igénybevételének eredményei. A Web MD által említett hét leggyakoribb sportsérülés közül három krónikus sérülés:
       

      • Sípcsontkörnyéki fájdalom
      • Térdsérülés – térdkalács fájdalom
      • Teniszkönyök

      Ha akut sérülést – például bokaficamot – szenved, és az érintett ízületben ismételten sérülést okoz, vagy a meglévő sérülést súlyosbítja, akkor krónikus probléma léphet fel, amely gyengeséggel, duzzanattal és kényelmetlenséggel jár.


    • A gyakori sportsérülések proaktív megelőzése

      Néhány gyakori sportsérülést, például a ficamokat és a húzódásokat elkerülheti úgy, hogy egy könnyed kardioedzéssel „bemelegíti” az izmokat edzés előtt. A sportsérülések megelőzéséhez a LiveStrong azt ajánlja, hogy a sportolók legalább öt-tíz percig melegítsenek be edzés vagy verseny előtt, illetve még hosszabban, ha izomlázuk van az előző edzés miatt, vagy ha a sportjuk „bonyolult” mozgást igényel – ilyen például a torna, amelyben kulcsfontosságú a mozgás amplitúdója.

      A nyújtás segít megelőzni és enyhíteni a sípcsontfájdalmat, amely gyakran jelentkezik azoknál a futóknál és gyaloglóknál, akik túlhajtják magukat edzés közben – vagyis túl gyorsan, túl sokáig, vagy hetente túl sokszor edzenek megfelelő pihenés nélkül. A leghatékonyabban új, kíméletesebb futási vagy gyaloglási edzéstervvel előzhető meg a sípcsontfájdalom, ha pedig már kialakult, a nyújtás és a masszázs hozhat megkönnyebbülést.


    • Ne hagyja, hogy az akut sérülés krónikus problémává váljon

      Az erősítő gyakorlatok segíthetnek megelőzni az újbóli sérüléseket és a krónikus problémákat egy ficam vagy szakadás után, és egy pánt vagy rögzítő kiegészítő támogatást nyújthat a gyógyulás során. Kérje tanácsot orvosától vagy edzőjétől a gyógyulást elősegítő kezeléssel kapcsolatban. Előfordulhat, hogy azt fogják tanácsolni hogy edzen úgy, mintha a nulláról kezdené – lassan, anélkül, hogy túlerőltetné magát, vagy túl gyorsan próbálna fejlődni.

      Noha sok sportsérülés véletlenül történik, és nem előzhető meg, a rendszeres bemelegítést, nyújtást és pihenést is magában foglaló okos edzés és az ízületeket körülvevő izmok erősítése sokat segít a sérülések elkerülésében az edzés, a játék és a verseny során.