Az orvosok különbséget tesznek a krónikus, elhasználódás okozta ízületi fájdalom és az akut, sérülésből fakadó panaszok között. Az okától függetlenül az ízületi fájdalom kezelése elősegíti a gyógyulást, megelőzi a további komplikációkat és javítja az általános életminőséget.
A Futuro™ termékei abban segítenek, hogy a fellépő kellemetlenségeket, fájdalmakat enyhítsék, visszaadva ezáltal a szabad mozgás és az aktív élet örömeit. A termékek fejlesztésében orvosok, specialisták, mérnökök is részt vettek, hogy a leghatékonyabb szolgálatot teljesítsenek az adott területen.Ezen információk nem helyettesítik a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist és kezelést. Minden esetben forduljon orvoshoz egészségügyi panaszai kapcsán. Soha ne hagyja figyelmen kívül a szakértő tanácsát, és ne késlekedjen megkeresésével.
A térd az egyik legnagyobb és legösszetetteb ízület az emberi testben. Az elképesztő, háromdimenziós mozgásirányával, a térd fájdalom forrásává válhat sérülés, idős kor, műtéti beavatkozás vagy inaktivitás következtében. Alul néhány jellemző problématerületet láthat.
A meniscus sérülései általában követhetők az ízület kopásával - az évek során a szövet veszít rugalmasságából és már nem olyan szilárd. A sérülések, melyek például síelés vagy kosárlabdázás közben következnek be, sokszor csak másodlagos szerepet játszanak. Bár sok esetben maga a trauma is okozhat károsodást, az ízület krónikus túlterhelése vagy nem megfelelő kímélése a mindennapokban - még ha nem is vagyunk tudatában - ugyanúgy magában hordozza a sérülés lehetőségét. A fájdalmat mindennapi tevékenysége során veheti észre. A térdrögzítők a megfelelő sporttevékenység és fizikoterápia mellett a kezelés részét képezik.
A kereszt- és a járulékos szalagok sérülései általában balesetből fakadnak, mely során olyan behatás éri a térdet, melyet a szalagok már nem tudnak elviselni. Mindegy, hogy síelt vagy futballozott, az intenzív fájdalom, hirtelen duzzanat és a részlegesen, vagy teljesen beszűkült mozgástartomány mind lehetséges szalagsérülésre utalnak. Sok szalagsérülés sebészeti beavatkozást igényel. A térdrögzítők kiegészítik a későbbi rehabilitációs kezelést.
A térd normális, öregedéssel járó kopása és elhasználódása mellett, az ízület túlzottan elkophat, vagy a porc akkor is megsérülhet, ha az illetőnek komoly fiziológiás genu varum (o-láb) vagy genu valgum (x-láb) elváltozása van. Az ehhez hasonló elváltozásokból eredő fájdalmak gyakran alattomos módon jelentkeznek, sokszor teljesen megszokott, mindennapi tevékenység közben. Előrehaladott állapotban az elváltozás jelentősen korlátozza az ízület mozgását. A reuma elleni fájdalomcsillapítók térdrögzítéssel enyhíthetik, vagy teljesen meg is szüntethetik a fájdalmat.
A kifejezés több, térdkalácshoz kapcsolódó tünet együttest magában foglal. Jelenthet számos elváltozást a láb felső izmainak rendellenességeitől a kongenitális malformációig, mely során a térdkalács laterális elmozdulása figyelhető meg. A fájdalom jellemzően séta, futás, vagy guggolásból való felegyenesedés közben jelentkezik. A bevált kezelési eljárások közé tartozik a combizmok fizikoterápiája, mely arra irányul, hogy az izmok újra képesek legyenek a helyén tartani és megfelelően mozgatni a térdkalácsot. Térdrögzítő használata szintén hasznos lehet.
Ezen információk nem helyettesítik a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist és kezelést. Minden esetben forduljon orvoshoz egészségügyi panaszai kapcsán. Soha ne hagyja figyelmen kívül a szakértő tanácsát, és ne késlekedjen megkeresésével.
A csukló talán a legfontosabb ízület a szakmai és a mindennapi életben egyaránt. Kezünk és ujjaink csaknem minden munkavégzés során nélkülözhetetlenek, mindegy hogy atletizálunk, zenét szerzünk, vagy számítógépen dolgozunk. Az állandó használat azt jelenti, hogy extrém magas a sérülés kockázata, és a krónikus túlterhelés az évek során elhasználhatja az ízületeket, az alább leírt fájdalmas elváltozásokhoz vezetve.
Az orsócsont és a kéztőcsontok törése a csuklóban tapasztalt intenzív fájdalom képében jelentkezhet. A sérülés helyétől és típusától függően, először helyre kell tenni a csontokat, majd a kart gipszrögzítéssel mozdulatlan állapotba kell helyezni. A gipsz nagyjából 4-12 hét elteltével távolítható el, mikor az ízület szabaddá válik, a páciens pedig elkezdheti a lépésenként történő, enyhe átmozgatást. A kezelés fizikoterápiával és csuklórögzítőkkel támogatható.
Törések, a kéztőcsontok elmozdulása, és évek túlterhelése károsíthatja a porcokat, ami pontosan nem behatárolható helyű fájdalomhoz, és időnként a csukló duzzanatához vezethet. Következtető diagnózis röntgengéppel állítható fel. Az akut osteoarthritis esetek fájdalomcsillapítóval és csuklórögzítővel kezelhetők, mely megakadályozza a csukló szélsőséges mozgását. Az érintett csuklót pihentetni és óvni szükséges.
A csukló csontjai és a transzverzális szalagok által alkotott kéztőalagúthoz számos ínszalag és a medián ideg illeszkedik, mely az ujjak érzékenységét biztosítja. Ha az alagút összehúzódik, az a kézben jelentkező fájdalomban nyilvánul meg. Ez lehet vérömleny, vagy a csukló túlterhelésének következménye. A leggyakoribb tünet az ujjak fájdalmas zsibbadása (mint egy kellemetlen zúgó érzés), mely többnyire éjszaka jelentkezik. Az érintett kéz rázása vagy dörzsölése időlegesen enyhítheti a tüneteket, de a hosszú távú kezelés a csukló rögzítésével járó sínes merevítést igényel.
Az ínhüvely-gyulladás a kézfej felső oldalán futó, az ujjak kinyújtásáért felelős inakat érinti. A problémák akkor jelentkeznek, ha ezek az inak túlterhelés vagy reumás elváltozások miatt megduzzadnak. Az ízületet pihentetni, és ha szükséges jegelni kell, de mindenekelőtt kerülje a megerőltetést. A reuma elleni szerek gyors enyhülést hozhatnak, ahogy a csuklórögzítők is, mivel enyhe nyomás segítségével stabilizálják az érintett területet.
Ezen információk nem helyettesítik a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist és kezelést. Minden esetben forduljon orvoshoz egészségügyi panaszai kapcsán. Soha ne hagyja figyelmen kívül a szakértő tanácsát, és ne késlekedjen megkeresésével.
A boka bizonytalan kérdés - szó szerint! Csaknem mindenki ismeri az fájdalmat, mely egy elvétett lépés miatt a szalagok és a boka nagymértékű feszültségének következménye, és sokszor csonttöréssel is jár. Ezen két forgatókönyv a mindennapi tevékenység során is előfordulhat, de a felső boka sérülése általában sporttevékenység során fordul elő. Ezen okból a bokának különleges védelemre van szüksége sport közben. Alább találhatók a leggyakoribb sérülések.
Amikor a boka és a lábfej lefelé irányuló terhelést visel, a csontok kevésbé stabilak, az ízületet pedig a szalagok és izmok stabilizálják.
A lábfej befelé csavarodása - az egyik leggyakoribb sérülés mind közül - különböző hevességgel rántja meg a külső (laterális) szalagokat, rendkívül fájdalmassá téve a felső bokaízület bármely mozdulatát. A sérült bokát tanácsos orvossal is megvizsgáltatni, hogy a csonttörés kizárható legyen. A fizikoterápia mellett a kezelés gyakran jelent megemelést, rögzítést, pihentetést, jegelést és kompressziót.
Ezen információk nem helyettesítik a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist és kezelést. Minden esetben forduljon orvoshoz egészségügyi panaszai kapcsán. Soha ne hagyja figyelmen kívül a szakértő tanácsát, és ne késlekedjen megkeresésével.
A könyök esetében számos anatómiai szerkezet osztozik szűk helyen. Ezen tény és az egyik kar állandó használata a mindennapok során különösen fogékonnyá teszik a könyökízületet a sérülésekre és betegségekre. A diagnózis és a kezelés gyakran sokáig tart, az elhúzódó folyamatok és tünetek pedig változatos képet mutatnak. Ez az oldal vázlatos áttekintést nyújt a szokásos problémák kapcsán.
"Nem a tenisz a könyökbántalmak egyetlen forrása: számos mindennapi tevékenység, mint a számítógépen, illetve kézzel végzett munka szintén terhelést ró az ízületre a csukló és az ujjak izmainak túlterhelésével. Az eredmény erős, szúró fájdalom lehet, többnyire a könyök külső részén. A kezelés része az ízület pihentetése és a fájdalmas mozdulatok kerülése. A helyileg alkalmazandó fájdalomcsillapítók és könyökrögzítők szintén enyhülést adhatnak, ahogy számos fizikoterápiai módszer is."
Golfkönyöknek nevezik az állapotot, mely a csuklót és ujjakat hajlító izmok krónikus túlterheltségéből ered. A teniszkönyökhöz hasonlóan, a pihenés, a fájdalomcsillapítók és a könyökrögzítők a leggyakrabban alkalmazott kezelések.
Az emberek 75 %-a szenved a hát alkalmi fájdalmától, mely miatt ez a második leggyakoribb ok, amiért ortopédushoz fordulnak. Az öregedés miatti kopás által egyik leginkább érintett terület az ágyéki gerincszakasz, mely természetes mozdulatok során, felegyenesedéskor tapasztalt éles fájdalom képében jelentkezik. Az alábbiakban a leggyakoribb hátsérüléseket láthatja.
A lemezek komoly fájdalom forrásai a csigolyákban. A minden pár csigolya közt megtalálható csigolyaközti lemezek rugalmas szerkezetek, melyek rugóként, energiaelnyelőként működve lehetővé teszik a csigolyák mozgását. Ha a lemezek elvékonyodnak, a gerincoszlop ízületei kopni kezdenek, a gerinccsatorna pedig összeszűkül. Ez fájdalmas idegpálya-irritációhoz, és a hátizmok feszülése miatt fájdalomhoz vezet. A fájdalom néha kisugárzik a farpofákba illetve a lábakba. A lumbágó kifejezést a hirtelen, éles fájdalomra használják. Az erős fájdalomcsillapítók az ágynyugalomhoz hasonlóan hatásosak az állapot akut fázisában. A háttámaszok szintén hatékonyak lehetnek, csakúgy mint a fizikoterápia.
Előrehaladott stádiumban, a kopás és az igénybevétel következtében a porckorongot körülvevő rostok elszakadhatnak, mely miatt a lemez kilép a helyéről és irritálja az idegpályát. Az eredmény szélsőséges háti fájddalom, mely csaknem lehetetlenné teszi a mozgást. A fájdalom gyakran sugárzik ki a farpofákba és a lábakba, idegi rendellenességeket okozva, mint a zsibbadás és az izomgyengeség. Az érintett területet röntgen segítségével kell vizsgálni, valamint MRI és CT alkalmazása javasolt. Az idegi károsodást általában elektrodiagnosztikai (EMG) tesztekkel vizsgálják. Az erős fájdalomcsillapítók segíthetnek a gerincsérv akut fázisában. Az akut tünetek eltűnésével fizikoterápia alkalmazandó. A háttámaszok szintén bevett eszközei a kezelésnek.
A nyakmerevségtől a klasszikus ostorcsapás-sérülésig a gerincoszlop felső részében jelentkező fájdalom gyakori tünet, amely számtalan különféle formában és mértékben tud előfordulni. A fájdalom átsugározhat a vállakba és a karokba, így megnehezítheti a kiváltó ok egyértelmű meghatározását. Ez az oldal rövid áttekintést nyújt a gyakori problémás területekről.
A hét nyakcsigolya, az őket elválasztó porckorongok, a nyakban és a karokban futó idegek, az agyba vezető artériák és a megtámasztásért felelős szalagok és inak – mindez a nyak nagyon kicsi részén tömörül. Ezek a funkcionális területek teszik lehetővé a fejünk elfordítását, valamint a nyakunk hajlítását és nyújtását. Mint minden más ízületnél és rendszernél, a gerincoszlop is ki van téve az életkorral járó normál folyamatoknak, de a feszültség és a túlterhelés is fájdalmas elváltozásokhoz vezethet. Ezen felül pszichológiai tényezők – például a stressz – is hozzájárulhatnak a rossz testtartáshoz és az izomfeszültséghez.
"A nyakfájdalom leggyakoribb okai között megtalálható a csigolyák közötti lyukak szűkülése, valamint a csigolyák közötti porckorongok károsodása, amelyek az idegek becsípődését okozhatják. A fájdalom kezdetben a nyaki gerinc környékén jelentkezik, amely ilyenkor feszültnek és nehéznek érződik. A vállakba és a karokba sugárzó fájdalom paresztéziát, azaz kóros bőrérzékelést okozhat. Az ilyen típusú fájdalmak általában csökkenthetők helyi melegítéssel és olyan gyógytornával, amely a nyaki izmok masszírozását is magában foglalja. Izomlazító szereket is be lehet vonni a kezelésbe, valamint a nyakgallérok és/vagy a nyakmerevítők is jó szolgálatot tehetnek, mivel melegítik a területet, és korlátozzák a fájdalmas mozdulatokat."